Toponár Sportegyesület

ALAPSZABÁLYA

A sportegyesület az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi  CLXXV.tv. / továbbiakban: Civil tv./ és a sportról szóló módosított 2004. évi I. tv. / továbbiakban: Stv/ és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, melynek tagjai elfogadják az egyesület célkitűzéseit és hajlandóak a célkitűzések elérését előmozdítani, az egyesület munkájában részt venni.

I.

Általános rendelkezések

 

Az egyesület neve: Toponár Sportegyesület, rövidítése: Toponár SE

Az egyesület alapításának éve: 1995.

Bírósági bejegyzés száma: Pk.60070/1995.

Társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartási száma: 1556.

Az egyesület székhelye: Kaposvár-Toponár, Posta u. 23/a , Sporttelep

Az egyesület adószáma: 18763489-1-14

Az egyesület működési területe: Kaposvár város, Toponár városrész

Az egyesület színe: piros-kék

Az egyesület jellege: Sportegyesület

 

A Sportegyesület tagja a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a MLSZ Somogy megyei Szervezetén keresztül.

 

II.

A sportegyesület célja és tevékenysége

 

Az egyesület célja:

A toponári városrész sportjának szervezése, a labdarúgó csapatok versenyeztetése, további sportkapcsolatok létesítése és ápolása. Kiemelt cél a városrész területén élő fiatalok sporttevékenységbe történő bevonása, a sport közösségformáló erejével megteremteni az egyének testi és lelki egészségét.

 

Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Az egyesület a sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el.

2

 

III.

A sportegyesület tagsága

 

A Sportegyesületnek rendes és különleges jogállású tagja lehetnek.

 

Rendes tagok

Rendes tag lehet korhatár nélkül minden természetes személy, aki egyetért az alapszabályban foglalt célokkal, tagdíjat fizet, és az egyesület célkitűzései megvalósításáért tevékenykedni kíván. A tagsági viszony létrejöttéhez 14 év alatti személy esetén törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.

 

Különleges jogállású tagok

 

Pártoló tag

A pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki egyetért a sportegyesület céljaival. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt. Költségvetési szerv pártoló tag nem lehet.

 

Tiszteletbeli tag

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. Tiszteletbeli taggá választható az, akit munkájának és/vagy hatékony közreműködésének elismeréseként a sportegyesület közgyűlése erre felkér és a felkérést elfogadja.

 

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és nem  választhatók, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

Az alapszabály a továbbiakban ahol tagot említ azon a rendes tagot kell érteni. A különleges jogállású tagokra vonatkozó eltérő rendelkezésekre külön utal.

 

A tagság keletkezése

A belépni szándékozó tag e szándékát az elnökséghez benyújtott belépési nyilatkozattal juttatja kifejezésre. A tagfelvételről az elnökség dönt a legközelebbi elnökségi ülésen. Az elnökség a belépés elfogadásáról vagy elutasításáról a döntéstől számított 5 napon belül a tagot írásban igazolható módon értesíti. Az elnökség elutasító határozata ellen a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a közgyűléshez. A fellebbezés tárgyában a legközelebbi közgyűlés dönt. A közgyűlés döntéséről az érintettet a döntés időpontjától számított 5 napon belül írásban igazolható módon kell tájékoztatni.

A tagsági jogviszony kezdete: a belépés elfogadásáról szóló elnökségi, fellebbezés esetén közgyűlési  döntés napja.

Ugyanezen szabályok irányadóak a pártoló tagok felvételére.

A tiszteletbeli tag jogviszonyának kezdete a felvételéről szóló közgyűlési határozat napja.

 

3

 

Az egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tag nevét, tagi minőségét (rendes, pártoló, tiszteletbeli) születési helyét és időpontját, anyja nevét, lakcímét, a tagsági viszony kezdetének, valamint  megszűnésének időpontját. Versenyszerűen sportolók esetében fel kell tüntetni a versenyengedély számát.

 

A  tag joga:

 

a./ részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein és az egyesület közgyűlésén.

b./A 18. életévét betöltött tag az egyesület közgyűlésén szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható az egyesület szerveibe, tisztségeire.

c./Az egyesület 18. évet be nem töltött tagjai a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, de csak életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók.

d./Az egyesület 14. évet be nem töltött tagjai a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, mely jogukat törvényes képviselőjük által gyakorolják.

e./ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

f./javaslatokat, előterjesztéseket tehet az egyesület bármely szervéhez.

g.) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

Pártoló és tiszteletbeli tag jogai:

Megilleti a rendes tag a-d-e pontjában foglalt jogosítványai. A közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt , nem választanak és nem választhatóak.

 

A  tag kötelessége:

a./az alapszabályban foglaltaknak megfelelően részt venni az egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben.

b./tagdíj megfizetése

c./az alapszabály, az egyesület  szervei által hozott határozatok rendelkezéseinek megtartása.

d./védeni az egyesület tulajdonát.

e./ köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

f./) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

 

A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelessége:

 

Megegyeznek a rendes tagok kötelezettségeivel azzal, hogy tagdíjfizetési kötelezettségük nincs. A pártoló tag vagyoni hozzájárulást fizet.

 

 

4

A tagság megszűnése

 

a./ a tag halálával

b./az egyesületből történő kilépéssel, mely kilépési szándékot írásban kell az egyesület elnökének bejelenteni. A tagsági viszony a kilépés írásbeli bejelentésének napján szűnik meg.

c./törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha a tag az éves tagdíjfizetési kötelezettségének az elnökség általi tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazoló módon közölt felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem tesz eleget.

A törlés tárgyában hozott határozatot első fokon az elnökség hozza meg, a határozatokat az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A törölt tag tagsági viszonya az elnökség általi törlő határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy a fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökségi határozatot helybenhagyja, illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi törlő határozatot helybenhagyja, a közgyűlés általi törlő határozathozatal napján szűnik meg.

d./kizárással, amennyiben az egyesület elnöksége kizárja a tagok sorából azt a személyt, akinek személyére nézve tagsági viszony fenntartását kizáró ok merült fel. Ilyen ok lehet az alapszabály megsértése vagy az egyesületnek történő károkozás. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni - az alapjául szolgáló ok tudomás szerzését követő 30 napon belül, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül - az elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintett tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. Az értesítésben közölni kell a kizárás alapjául szolgáló okot és felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha személyesen nem jelenik meg vagy védekezését írásban sem terjesztette elő, akkor az elnökség a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg a döntését.  A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt és az érintett előzetesen írásban alapos indokkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség által hozott kizáró határozat ellen az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez. A közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben pedig a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján vagy a fellebbezés benyújtás esetén - ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja, illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság általi kizáró határozatot helyben hagyja -, a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg. Az elnökségi taggal szemben a kizárási eljárást a közgyűlés folytatja le a fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával.

 

5

 

IV.

A sportegyesület szervezete és működése

 

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége.

Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt bíróság elrendeli, illetve akkor is, ha legalább a tagság egyharmada - az ok és cél megjelölésével - írásban kezdeményezi.

Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt az elnökség, vagy ellenőrző bizottság indítványozza, illetve minden olyan esetben, amikor azt az elnökség az egyesület érdekében szükségesnek tartja.

A közgyűlést az elnökség hívja össze, hirdeti meg annak helyét, idejét és napirendi pontjait. A közgyűlésre a tagokat írásban, igazolható módon a napirendi pontok közlésével úgy kell meghívni, hogy a meghívó kézbesítése a közgyűlés kitűzött időpontja előtt 15 nappal megtörténhessen.  A meghívóban figyelmezetni kell a tagokat arra, hogy határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 15 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal ismételten igazolható módon össze kell hívni. Az így összehívott, megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, melyre a tagokat a meghívóban figyelmeztetni kell.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökségi tag elnököl, vezeti az ülést. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért az egyesület elnöke a felelős. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elhangzottak lényegét, a döntéseket és az azokat támogatók, ill. ellenzők, tartózkodók számát és a hozzászólók személyét. A jegyzőkönyvet  hitelesíteni kell a közgyűlés által megválasztott személyeknek.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a./ az alapszabály megállapítása és módosítása,

b./az elnökség, az ellenőrző bizottság  3 évre történő megválasztása, vagy visszahívása a visszahívási ok megjelölésével,

c./az elnökség, az ellenőrző bizottság  éves beszámolójának elfogadása,

d./az egyesület tisztségviselőinek beleértve a közgyűlés által választott bizottsági tagok írásban történő lemondásának elfogadása

e./az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,

f./az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása

g./az éves tagdíj megállapítása és a tagdíjfizetés módjának meghatározása

h.) elnökségi tagok kizárásában történő döntés

i.) tiszteletbeli tagok megválasztása

j./döntés minden olyan kérdésben, amelyet a közgyűlés saját hatáskörbe von.

6

 

A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetőképtelenségét a bíróság megállapította.

 

Az elnökség

A sportegyesület ügyintéző és képviselő szerve az elnökség. Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban intézi és szervezi a sportegyesület tevékenységét.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az elnökség feladata a közgyűlések előkészítése, a jóváhagyott költségvetés alapján való gazdálkodás, az egyesület munkájának szervezése, a közgyűlési határozatok végrehajtása, a sportegyesület alapszabály és közgyűlési határozatok szerinti működésének biztosítása. Dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben és dönthet minden olyan kérdésekben, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A sportegyesület ügyintéző és képviselő szerve a közgyűlés által választott 5 főből álló elnökség. Tagjait a közgyűlés választja soraiból, nyílt szavazással, 3 évi időtartamra.

Az elnökség tagjai: elnök, gazdasági felelős, 3 fő tag.

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az üléseket az egyesület elnöke hívja össze igazolható módon, írásbeli – napirendi pontokat tartalmazó – meghívóval úgy, hogy a meghívó kézbesítése az ülés előtt 8 nappal megtörténhessen.

Az elnökség ülése csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha legalább három tagja jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 Az elnökség üléseire a tagokon felül meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, amennyiben azt az ellenőrző bizottság írásban indítványozza. Ilyen esetben az írásbeli indítványnak az elnökséghez történt benyújtástól számított 8 napon belül kell az ülést tartani.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az elhangzottak lényegét és a döntéseket.

 

7

 

Az elnökség hatásköre:

 

-  kitűzi a közgyűlés időpontját, összehívja azt,

-  gazdálkodik a közgyűlés által elfogadott költségvetés alapján, a rovatok között

   átcsoportosíthat

-  határoz a tagfelvétel, törlés és a kizárás tárgyában ,

-  meghatározza az egyesület tulajdonát képező eszközök igénybevételi rendjét, díjait,

-  az egyesület nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai felett,

    jogosult e jogkört az egyesület elnökére átruházni,

-  megállapítja az egyesület alkalmazottainak munkabérét,

-  dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

    vagy más szerv hatáskörébe.

Az elnökség a sportegyesület működésének segítése érdekében szakbizottságokat hozhat létre, melynek működési szabályait az elnökség állapítja meg.

Az elnökségi ülések között az elnökség feladatait az elnök látja el, képviseli a sportegyesületet teljes jogi felelőssége mellett bíróságok és hatóságok előtt valamint harmadik személyekkel szemben.

Az elnökség tagjai munkájukat díjazás nélkül végzik, de a munkájuk során felmerülő indokolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

 

A Sportegyesület elnöke

 

A sportegyesület tisztségviselője, képviselője  az elnök, akit a közgyűlés választ tagjai sorából, nyílt szavazással 3 évi időtartamra.

Az elnök:

-  az egyesületet önállóan képviseli, összehívja a közgyűlést, az elnökség üléseit, megszervezi

   az elnökség munkarendjét és munkamegosztását,

-  irányítja az egyesület operatív tevékenységét,

- előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket,

-  gondoskodik a közgyűlés és az elnökség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről,

-  szervezi az egyesület rendezvényeit,

-  ellenőrzi az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtását, az egyesület

   szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenységét,

-  egy személyben felelős a folyó ügyekért és egy személyben aláírási joggal rendelkezik,

    mely aláírási jogát az alapszabályban foglaltak szerint átruházhatja,

-  a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol,

-  eljár az elnökség által átruházott hatáskörben,

-  az egyesület képviseletével esetenként megbízza az elnökség más tagját.

 

 

 

 

8

 

A sportegyesület gazdasági felelőse:

 

A gazdasági felelőst a közgyűlés választja tagjai sorából, nyílt szavazással 3 évi időtartamra.

A gazdasági felelős:

-  intézi a sportegyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek,

  elnökségnek rendszeresen beszámol,

- a pénz és vagyonkezelésről okmányolt elszámolást vezet,

- elkészíti az éves költségvetést, költségvetési beszámolót, vagyonmérleget, leltárt, s azokat

   az elnökség elé terjeszti,

- a sportegyesület folyamatos könyvelése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az egyesület

  könyvelőjével,

- kezeli a házi pénztárat,

- elkészíti az egyesület Pénzkezelési Szabályzatát.

- megszervezi és irányítja a belépődíjas sportesemények, rendezvények jegyeladással

  kapcsolatos feladatait,

- tartja a kapcsolatot az egyesület a számlavezető bankjával.

 

Az elnökség tagjai a költségvetés keretén belül utalványozási joggal rendelkeznek. A bankszámla feletti rendelkezéshez két elnökségi tag aláírása szükséges, azzal, hogy az aláírók közül az egyik mindig az elnök, vagy akadályoztatása esetén a gazdasági felelős legyen.

 

Ellenőrző bizottság

 

Az ellenőrző bizottság 3 tagból áll, melynek két tagját és elnökét a közgyűlés választja tagjai sorából nyílt szavazással, 3 évi időtartamra.

Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tagja, aki egyidejűleg tagja az elnökségnek.

A bizottság jogosult ellenőrizni a sportegyesület költségvetésének végrehajtását, a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint az elnökség működésének törvényességét, alapszabályszerűségét. A bizottság tevékenységéről, tapasztalatairól évente köteles a közgyűlésnek beszámolni. Amennyiben ellenőrzése során hiányosságokat, szabálytalanságokat észlel, köteles azok kiküszöbölése végett a szükséges intézkedéseket megtenni. Szükség esetén az elnökség ülésének vagy a közgyűlésnek összehívását 8 napon belül kezdeményezheti. Amennyiben kezdeményezésére az elnökség a közgyűlést nem hívja össze, törvényességi ellenőrzés iránt az ügyészséghez fordul. A bizottság működését folyamatosan fejti ki szükség szerint, de évente egy alkalommal ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze az elnökségre vonatkozó szabályok szerint és vezeti azt.  A határozatképességre és határozathozatalra, az alapszabály elnökségre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet valamennyi jelenlévő aláírásával lát el. A bizottság elnöke tanácskozási joggal köteles az elnökség ülésein részt venni.

 

 

 

9

 

V.

A sportegyesület vagyona

 

A sportegyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A sportegyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból, a tag jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek felajánlásából képződhet. A sport egyesület vagyona képződhet továbbá más szervezetek, személyek által nyújtott anyagi, vagyoni támogatásokból, felajánlásokból.

A sportegyesületnek bevétele képződhet pályázatokból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, a vagyon alapszabályszerű hasznosításából, az általa megtartott rendezvények, versenyek bevételeiből.

A sportegyesület a bevételei megszerzése érdekében a tevékenységet a vonatkozó jogszabályi előírások, a gazdálkodásra irányadó speciális szabályok keretei között fejti ki.

A sportegyesület éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, melynek elfogadása, végrehajtására vonatkozó beszámoló jóváhagyása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A pénzügyi terv végrehajtásáért az elnökség a felelős.

A sportegyesület vagyonkezeléséért az elnökség egyetemlegesen felelős.

A sportegyesület könyvvezetését és beszámolóinak elkészítését a számviteli és a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

 

 

VI.

A sportegyesület megszűnése

 

A sportegyesület a Ptk. 64.§-ában meghatározott módon és esetekben szűnik meg. A sport- egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a közgyűlés által meghatározott módon kell felosztani.

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben,

valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

 

 

 

 

10

 

VII.

A sportegyesület felügyelete

 

A sportegyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Szakmai felügyeletét a törvényben meghatározott szakmai szervezet látja el.

 

Záradék:

 A Toponár Sportegyesület 2013. február 25. napján kelt alapszabályát az e napon tartott közgyűlés a fenti tartalommal, egységes szerkezetbe foglalva elfogadta.

 

 

 

………………………………………..

                                                                                                                                               ………………………………….…….

                         hitelesítő                                                 ……………………………………….

                                                                                              Toponár Sportegyesület elnöke

 

……………………………………….

 

………………………………………..                   

 hitelesítő